kényszermozgásos intolerancia
Diagnozis:
Egyéb megnevezés: Kényszerbetegség, kényszeres zavar, obsessiv-compulziv zavar, neurosis anankastika
Megjelenése: főként különböző tüntetéseken és internetes politikai fórumokon egyénileg vagy csoportban
Leggyakoribb tünetek: homofóbia, kényszeres többes szám használata a vitapartnerrel szemben, téves eszmék, magatartás zavarok, szélsőséges esetben különböző személyiség zavar
leggyakoribb tünetei részletezve (nem gyakoriság előfordulás sorrendjében):
- homofóbia (indikáció: kiskorúak morális fejlődésért való aggódás vagy esetleg gyakran előforduló vizionáció a magyarság kihalásért, vagy annak más jellemzői esetén, egyéb módozatokban kifejeződő irracionális viselkedés lsd: téves eszmék + magatartás zavarok, fóbikus félelem olyasmitől, ami eltér az általa többnyire extrém mértékben tökéletesnek, „normálisnak” tartott viselkedés mintáktól; sokszor teljesen irracionális mértékben. Brit és japán tudósok feltárták szélsőséges esetekben: a fóbiát okozó tényezők esetében gyakori a támadott viselkedésforma látens megélése, pl: latencia homosexualitas
- Bűnbak keresés: Patogenezis: genetikai tényezők, 80 %-ban a népesség egészét vizsgálva, valamint monozigóta ikreknél a vizsgálatok a személyiségzavar folytatólagos családi előfordulását igazolták.
Ennek a tünetnek, speciális előfordulását a kifejezetten kényszermozgásos intoleranciában szenvedő betegeknél szignifikáns, 99,9999 %-os előfordulást állapítottak meg.
Fejlődéstörténeti tényezők: egyes analitikus modellek azt mondják, hogy kora gyerekkorban megtanult védekezési mechanizmus, bűnbakkeresés megalkotásának kényszere - saját, általa nem tudatosan észlelt esetleges önhibáinak, vagy saját/vélt múltját terhelő hibáinak magára vétele tudattalanul,( több esetben fény derült családi traumákra = PTSD) – és ennek kivetítése a betegség korai stádiumában egyes, a betegség előre haladtával, (amennyiben kezeletlenül hagyjuk) már több, akár egy egész népcsoport ellen irányulhat. (Ezen tünetek produkálóinak arányszáma gyakorlatilag megegyezik a patogenezis által feltárt eredményekkel.
- téves eszmék:
tipizált eset: drogfogyasztókra kivetített gyűlölet, mely összefügghet, az analitikus és a viselkedés tudományi elmélettel, amely szerint túlzott aggódás a kihalástól, mely gyakran összefügg az alany haláltól való félelmével, ennek szélsőséges esete a fiatalság megmérgezésének víziója, pszichotikus állapotban sokszor keveredhet posztraumás félelmeivel, és hajlamos hallgatni a hozzá hasonló kényszermozgásos intoleranciában szenvedő társaik általuk komolyan vett összeesküvés-elméletére, de mint azt korábban ismertettük, ők ennek az eszmének áldozatai.
Egyszerűbb néven a pszichológia tömegpszichózisként diagnosztizálja, de most az egyes személyekre (individuumok) gyakorolt hatására fókuszálunk. Közösségszellemük az átlagosnál fejlettebb, ami egyes elemzések szerint természetes az ilyen kórban szenvedőknél, hiszen a népességhez viszonyított számarányuk 0,00001 ezrelék, és bár fantáziáikban megélik a teljes szeparálódást a külvilágtól, eszközeikben ellentmondásos viselkedésformák működnek, sokszor használatba véve az általuk gonoszként aposztrofált, a globalizációt megtestesítő szörnyeteget, az internetet akár, csak most egyet kiragadva a sok közül.
- irracionális félelem olyasmitől, ami szintén szocializációjuk folyamán generációs poszttraumás effektusuk, mint pl. félelem koncepciós perektől, amit sokszor régebbi történések és a jelenük összemosásával jár, gyakran a bűnbaknak választott kedvükre nem való népesség, általában, fajra, nemre és vallásra különösen kiterjedő összeesküvés-elméletükkel magyarázható. Ennél a betegségnél jellemző, a kivetítés, bűnbakkeresés, és spekuláció (Vizionatio Morbus Chartcot).
Terápia:
Terápiás célkitűzés: Teljes gyógyulás vagy jelentős redukció elérése, a beteg kényszereivel eltöltött idejének csökkentése, munkaképesség visszaállítása, a jellemző kognitív zavar átstrukturálása, a fóbiák önrontó körének megszakítása, az önértékelés javítása, az egyéni probléma megoldási és megküzdési módjainak kialakítása, fejlesztése, erősítése, életvezetés harmonikusabbá tétele, konfrontatív-tükör módszer bevált, 100 konkrét esetet vizsgálva, 79 sikeres gyógyulást mutat, hasznos tagja társadalmunknak, 15-en sikeres üzletemberek Izraelben a családjuk segítségével, 18-an még rehabilitáción vannak Mauthausenben, tudomásunk szerint a maradék 3-nak semmilyen terápia nem használt, ők most Magyarországot képviselik Európában, az Európa Parlamentben.
Kutatásunk még kezdeti stádiumban van, reméljük a ciklus végére az elemzések, indikációk és kontraindikációk megerősítik diagnózisunkat, és a most vizsgált minta (100%) vizsgálata során rábukkanhatunk olyan, még feltáratlan tünetegyüttesre, ami a feltevéseinket igazolja, amely az általunk ismert még kezelésre szoruló embereknek is esélyt adhat a gyógyulásra. Természetesen a jó eredmények további kutatásra sarkallnak, amit az állami intézményrendszerek is együttesen támogatnak, egy teljes reprezentatív vizsgálatra, a népesség teljes körében, amire jövő tavasszal kerülhet sor.
Addig is kutatjuk a témát, aki felismeri környezetében vagy önmagán a tüneteket, tavasszal feltétlen jelentkezzen a szűrőállomáson, a szűrőállomás helyét mindenki megkapja a szűrést megelőző 60 napon belül. Mindenkit elvárunk, komoly részvétel esetén, sokkal pontosabb diagnózist tudunk majd leírni.
Én+kutatócsapatom
